|
Iskola – erkölcs - tudás a köznevelési, szakképzési, felsőoktatási és felnőttképzési rendszer újjáépítése Bevezetés A magyar iskola 996-os Szent Márton hegyi megnyitása óta az embernevelést tűzte maga elé célul. A nevelést a teljes személyiség és általa a közösség (család, nemzet, egyház, emberiség) fejlődésének szolgálatába állította. Pedagógiai kultúrájának köszönhetően volt sikeres és vívta ki magának Európa és a világ elismerését. A rendszerváltoztatást követően a tradíciókkal szemben megjelent, majd megerősödött az az oktatásirányítási filozófia, amely szolgáltatásnak tekinti az iskolai működést, és a humán szférától idegen közgazdasági, minőségirányítási, mérési-értékelési-elszámoltatási mechanizmusokat érvényesít és kényszerít rá. E felfogás szerint mindig a szolgáltatást igénybe vevőknek (a gyereknek és a szülőnek, illetőleg a fogyasztói társadalmat megtestesítő multinacionális cégeknek) van igazuk, minden tevékenységet az ő elvárásaikhoz kell igazítani, a partneri elégedettséget mindenáron megszolgálni, engedve a könnyebb ellenállásnak, az igénytelenségnek. Ilyen kártevést tapasztalhattunk meg az utóbbi évek oktatásirányításában. A fogyasztók (a választók) kegyeit kereső, gyakran szakmailag hibás intézkedések sorozatát szenvedték el az iskolák. A kötelességteljesítést, az élhető rend és fegyelem megkövetelését száműzték a „reformintézkedések”. Eközben évről évre kevesebb pénz jutott a költségvetésből az oktatási rendszerre. Az eredmények mára a köz- és a felsőoktatásban egyaránt annyira leromlottak, hogy az már legnagyobb nemzeti kincsünket, a szellemi értékeink fennmaradását és erősödését veszélyezteti. A társadalmi és értékrendbeli változásokkal szemben az iskola is felkészületlen volt. Azonban képes lett volna megőrizni eredményeit, ha a politikától megkapta volna a szükséges segítséget. Mint ahogyan gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter idején, amikor Trianon után Magyarország a többség támogatását élvező nemzeti oktatás- és kultúrpolitika eredményeképpen volt képes talpra állni. A kormányváltás után ezt az utat kell követnünk. Késlekedés nélkül visszafordítani a kártékony folyamatokat, és megkezdeni az oktatásügy újraépítését a közmegegyezésen nyugvó európai humanista értékek, a természetjog, a kereszténységben gyökerező erkölcsiség talapzatán. A Kereszténydemokrata Néppárt az oktatásügyben ránk váró feladatokat az alábbiak szerint foglalja össze. Alapelvek Az oktatási rendszer - kiemelt értékei az erkölcs, a rend, a tudás, az igazságosság, a szabadság, a szektorsemlegesség, minden hátrányos megkülönböztetés elvetése, a „mindenkinek igényei, képességei és törekvései szerint” elv és az ellenőrzött minőség teljes körű érvényesülése; - megőrzendő értéke az intézmények szakmai autonómiája ésszerű szabályozottság és korszerű ellenőrzés mellett; - értékteremtő, kiemelt ágazat, a társadalom megújító- és hajtóereje, nemzeti és egyetemes kultúránk alkotó eleme, amely sok más terület előtt elsőbbséget élvez; - a közjót és az egyéni célokat egyaránt szolgálja, tiszteletben tartva mások jogait; - egyensúlyt teremt a hagyományok és a folytonos megújulás között; - igénybe vétele ingyenes és a gyermekek részére legalább 16 éves korig kötelesség; - fenntartása az állam elsődleges kötelezettsége és felelőssége, amelyből jogok is következnek. - Az ember áll a középpontjában: a gyermek és a pedagógus, továbbá a szülő, akiknek kötelességeik és jogaik egységet alkotnak. - A köz-, a szak- és a felsőoktatás, valamint a felnőttképzés az oktatási rendszer egymásra épülő szerves része. A közoktatási intézmény - tudás-, érték- és kultúraközvetítő nevelő intézmény, amely a gyermekek érdekeit szem előtt tartva pedagógiailag szükséges szolgáltató funkciókat is betölt; - feladata az értékelvű nevelés a családdal együttműködve és azt segítve, valamint a műveltség alapjainak elsajátíttatása; - célja a test, a lélek és a szellem arányos fejlesztésével a személyiség és a közösségek harmóniájának elősegítése. A szakképzés - az oktatási rendszer szerves része, amelyben érvényesül valamennyi alapelv; - kitüntetett feladata a munka becsületének helyreállítása, az újítások serkentése, a társadalom szakmai munkaerőigényének biztosítása. A felsőoktatás - az ország szellemi, morális és kulturális építésének kiemelt terepe; - kitüntetett feladata a szellemi tőke gyarapítása, a tudományok művelése, az oktatás, a kutatás és az innováció egységén a fejlődés előmozdítása, a közjóért cselekedni kész értelmiség képzése és az ország felsőfokú szakemberigényének biztosítása; - az oktatási rendszer szerves része, és a pedagógusképzés révén a közoktatás minőségének megalapozója. A pedagógus, oktató - példamutató személyiségével az oktatási rendszer első számú működtetője, a gyermekek (diákok) mellett legfontosabb szereplője, akit megilletnek az ehhez szükséges anyagi és morális társadalmi létfeltételek; - az alapelvek csak akkor érvényesülhetnek, ha azokkal a többségük azonosul; - a célokat csak akkor érhetjük el, ha azokat a többségük magáévá teszi és munkájával elősegíti. Célok Az intézményekben valósuljon meg az ismeretek, a kompetenciák és az erkölcsi rend harmóniája, ezen értékek elsődlegessége. Az oktatási rendszer sikeres működésének eredményeképpen a végzettek legyenek képesek és készek személyiségük és közösségeik gazdagítására, tudásuk megújítására egész életükön át. Ismerjék meg önmagukat, és legyenek képesek megóvni-megerősíteni személyiségük harmóniáját. Minél több tehetség bontakozzék ki, minél több területen, hogy alkotómunkval javakat tudjanak teremteni. Senki se kallódhasson el. Minden egyes fiatal végezhesse el a képességeinek megfelelő sikerességgel az iskoláit. A korosztályok egyre növekvő hányada fejezze be eredményesen a középiskolát. Minden korosztály közel felének legyen lehetősége felsőfokú tanulmányokat folytatni államilag finanszírozott formában. A felső-, a köz- és a szakoktatás mérhető teljesítménye emelkedjék a világranglista élvonalába; A felső- és a közoktatás, különösen a szakképzés társadalmi presztízse emelkedjék ismét a leginkább megbecsült kategóriák közé. Minden intézmény rendelkezzék rendeletben szabályozott infrastruktúrával, eszközökkel, sportlétesítményekkel; Az oktatási rendszer finanszírozásának GDP-arányos százaléka haladja meg az EU legfejlettebb országaiét. A pedagógus pálya váljék vonzóvá és keresetté, mert a célokat csak így érhetjük el. Prioritások - Teljes ember nevelése erkölcsre, tudásra, egészségre
- A szakképzés eredményes és funkcionális működésének lehetővé tétele
- Tehetségek felkutatása és fejlesztése
- Leszakadás megakadályozása
- A pedagógusok, oktatók megbecsülésének és tekintélyének helyreállítása
Vállalás A magyar közoktatás javától szerkezetileg és tartalmilag idegen, ideológiai alapon erőltetett, hatalmi szóval elrendelt átalakítások helyett a neveléstörténetünkben bevált, régóta sikeres hagyományos értékeket őrizzük és fejlesztjük, visszaállítjuk az „esélyegyenlőség” jegyében újabban lefelé nivellált magyar közoktatás egykori „felemelő” szerepét a széles és igényes szakmai közvéleménynek és az értelmiségnek a döntések előkészítésébe történő bevonásával. A leszakadt vagy leszakadóban levő rétegek gyermekeinek eredményes tanulásához, fejlődéséhez új esélyt teremtünk. A nevelést-oktatást nem közgazdasági értelemben vett szolgáltatásként kezeljük, hanem mint a társadalom megbízásából és felhatalmazásával, szakmai felkészültségük és emberi kvalitásaik alapján a köz bizalmát és tekintélyét élvező, szolgálatot teljesítő szakemberek által végzett és irányított közfeladatot. Az oktatási rendszer területei I. Közoktatás 1. Az iskolarendszer szereplői - Gyermekek, tanulók, diákok, akik kötelességeiket teljesítik és jogaikat élvezik. Emberi méltóságukból eredően sem lelki, sem fizikai értelemben nem alázhatók meg. Jogi nagykorúságuk eléréséig vezethetők és vezetendők. - Pedagógusok, oktatók, akik a rendszerben kiemelt szerepet játszanak, hogy teljes személyiségükkel és munkájukkal a gyermekek, ifjak egészséges fejlődését szolgálhassák. Szakmai érdekvédelmükről regionális és országos szinten szervezett szakmai köztestület (Pedagóguskamara) gondoskodik. A pedagógusok kötelező továbbképzését legalább 80%-ban a központi költségvetés fedezi. A közoktatási rendszer céljainak szolgálatába állított pedagógus-politika (kiválasztás, képzés, bérezés, továbbképzés, életpálya) a programunk egyik sarkköve. - Szülők, akik a nevelés eredményességéért első helyen viselik a felelősséget, és akik a közoktatási intézmények kiemelt partnereiként véleményező és javaslattevő szerepben kapcsolódnak be az iskolák tevékenységébe. - Egyéb dolgozók, akiknek munkáját az oktatási rendszer céljai, alapelvei és prioritásai határozzák meg. - A szereplőik érdekeit össze kell egyeztetni úgy, hogy a gyermekek, tanulók közös érdekei mindig elsőbbséget élvezzenek. 2. Iskolaszerkezet Óvoda és bölcsőde Minden településen, ahol legalább 8 ilyen korú gyermek szülei igénylik, működnie kell legalább egy csoportnak. Az óvodáskor kezdete a 3. életév, vége a 7. életév. A bölcsődéskor kezdete az 5 hónapos életkor, vége a 3. életév. A bölcsőde alapfeladata a gondozás és az életkornak megfelelő szokások kialakítása. Az óvoda legfontosabb feladata az anyanyelvi készségek fejlesztése és a játékos tanulás. Szükség esetén óvoda és bölcsőde összevontan is működtethető. Általános iskola Négyéves alsó és négyéves felső tagozata, összesen 8 évfolyama van. Kilencedik (továbbképző) évfolyam területi szervezésben működhet a középfokú oktatásra történő felkészítés céljából. Az alsó tagozat kiemelt célja és feladata az alapvető kompetenciák életkornak megfelelő fejlesztése. A második évfolyam végétől ismét lehet osztályozni, és megszűnik az évismétlés tilalma. A felső tagozat kiemelt célja a kompetenciák fejlesztésének folytatása a szaktárgyi tanulmányokba történő fokozatos bevezetéssel. Az általános iskola együttesen (integráltan) nevel minden gyermeket, de a sajátos vagy speciális nevelési igényűekkel való foglalkozást - akiknek létszáma nem haladhatja meg a 10%-ot - külön szakemberek segítik. A 10%-nál magasabb arányszám illetve súlyos fogyaték esetén a sajátos nevelési igényű gyerekeket 5, legfeljebb 8 fős csoportokban lehet nevelni. Emellett fenn kell tartani és szükség szerint fejleszteni a speciális intézményhálózatot. A hátrányos helyzetű zónák iskolái az államtól kiemelt szakmai és anyagi segítséget kapnak. Minden településen, ahol legalább 8 gyermek szülei igénylik, működnie kell alsó tagozatnak. Alacsony létszám esetén az alsó tagozat összevont osztállyal is működhet. Alsó tagozatos osztálylétszámok: 8 és 24 között. Felső tagozatos osztálylétszámok (kivéve a kistelepüléseket): 16 és 32 között. A 4. évfolyam után szükség esetén továbbképző évfolyam szervezhető. Gimnázium Funkciója a széles alapműveltség megszerzésének elősegítése, az értelmiségi pályákra, felsőfokú továbbtanulásra történő előkészítés. Felkészít az érettségi vizsgára. Többféle (például humán, reál) gimnázium szervezhető. Csak megfelelő tanulmányi eredmény birtokában nyerhető felvétel. Össze kell vonni a gimnáziumi felvételi vizsgákat és az általános iskolában folytatott méréseket. A gimnáziumnak általában négy évfolyama van. Osztálylétszámok: általában 18 és 36 között. A hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumok mélyebb tudást közvetítenek és magasabb követelményeket támasztanak a diákokkal és a tanárokkal szemben. A kritériumokat az érdekeltek bevonásával szakemberek dolgozzák ki, és ezeket jogszabály rögzíti. Az általános iskola és a hat vagy nyolc évfolyamos gimnázium megfelelő évfolyamain az átjárás rugalmas. Az esetleges lemaradást a tanulónak külön munkával kell pótolnia, amiben a fogadó iskola tanárai egyéni foglalkozások keretében és türelmi idővel segítik. Szakközépiskola Funkciója az alapműveltség megszerzésének elősegítése, a munkavállalásra és elsősorban szakirányú felsőfokú továbbtanulásra történő előkészítés. Felkészít az érettségi vizsgára. Biztosítja az általános műveltség alapjainak megszerzését és felkészít a szakmai specializáció megkezdésére. Az általános iskolát eredményesen elvégzett tanulók felvételi vizsga nélkül, esetenként sikeres alkalmassági vizsga után kezdhetik meg tanulmányaikat a szakközépiskolában. Osztálylétszámok: általában 18 és 36 között. A szakközépiskola és a gimnázium megfelelő évfolyamain az átjárás szabad. Az esetleges lemaradást a tanulónak külön munkával kell pótolnia, amiben a fogadó iskola tanárai egyéni foglalkozások keretében és türelmi idővel segítik. Szakiskola Funkciója a középfokú szakképesítés megszerzésének elősegítése az alapműveltség szélesítése mellett. Az általános iskolát eredményesen elvégzett tanulók felvételi vizsga nélkül, esetenként sikeres alkalmassági vizsga után, szükség szerint felzárkóztató év után kezdhetik meg szakiskolai tanulmányaikat. A szakiskolának legfeljebb öt, kivételesen minimum 2,5 évfolyama van, belső szerkezete változó. Osztálylétszámok: általában 18 és 32 között. A szakmai gyakorlatot a tanulók az alapozás időszakában általában iskolai tanműhelyben, a specializáció szakaszában döntően cégeknél, vállalkozóknál végzik. A térségi integrált szakképző központok helyét és feladatait szervesen be kell illeszteni a közoktatás, a szakképzés és a munkaerő-piaci képzés rendszerébe. A szakképzésben részt vevő valamennyi diák tanulmányi eredményétől függő mértékben ösztöndíjat kap. A hiányszakmákban az ösztöndíj mértéke jelentősen meghaladja az átlagot. A vállalkozásokat jelentős adó- és egyéb kedvezményekkel kell ösztönözni a gyakorlatok befogadására és a pályakezdők alkalmazására. Az ösztöndíjakat és az egyéb támogatási formákat az ösztöndíjrendszer és a munkaerő-piaci alap aktív eszközeiből integrált új rendszerben kell biztosítani. A szakiskola és a középiskolák megfelelő évfolyamain az átjárás szabad. Az esetleges lemaradást a tanulónak külön munkával kell pótolnia, amiben a fogadó iskola tanárai egyéni foglalkozások keretében és türelmi idővel segítik. A szakiskolában és szakközépiskolában folyó szakképzés a közoktatás kiemelt feladata. Kollégium Önálló nevelőintézmény, amely iskolával összevontan is működhet. Funkciója a lakóhelyétől távolabb tanuló vagy szociális okok miatt a családtól elszakadt fiatalok nevelésének, alapműveltségük megszerzésének, egyéni és közösségi céljaik elérésének segítése a családdal és az iskolával együttműködve. A kollégiumok jellemzően országos beiskolázással, átlagban heti hat napon keresztül működnek, aminek fedezetét a központi költségvetés biztosítja. A férőhelyek számát növelni, az épületek állagát és a felszerelések színvonalát gyors ütemben javítani kell. Alapfokú művészetoktatási intézmény A művészeti nevelés elengedhetetlen a harmonikus személyiségfejlesztésben, kitüntetett eszköz a leszakadás megakadályozásában. Mindkettő a közoktatás kiemelt feladatai között szerepel. Az alapfokú művészetoktatási intézmény funkciója a művészeti nevelés kiegészítése minden azt igénylőnek, továbbá a művészetek terén tehetséges gyerekek, fiatalok felkutatása és fejlesztése. A szülők csekély mértékű térítéssel járulnak hozzá az alapfokú művészetoktatási intézményben folyó művészeti neveléshez. A művészetoktatási intézmények alkotó- és előadóművész tevékenységét külön pályázati rendszer segíti. Pedagógiai szakmai szolgáltató A pedagógiai szolgáltatásokat (szaktanácsadást, tájékoztatást, tantárgygondozást, információs szolgáltatásokat, továbbképzéseket, versenyek szervezését stb.) döntő mértékben a megyei közgyűlések és országos szakmai intézet irányításával működő pedagógiai intézetek látják el. Az intézetek szolgáltatásai az igénybe vevő iskolák és pedagógusok részére ingyenesek. A nem kötelező keretbe vont továbbképzéseket üzleti alapon egyéb szervezetek is végezhetik. Pedagógiai szakszolgálat A regionális, megyei vagy kistérségi szinten szervezett szakszolgálat funkciója mindazoknak a kisegítő feladatoknak a szakszerű ellátása, amelyek meghaladják a képzett pedagógusok kompetenciáit. Kiemelt feladatai: nevelési és pályaválasztási tanácsadás gyerekeknek és szülőknek, logopédiai szakszolgálat, fejlesztő pedagógusi szakszolgálat, gyógypedagógiai tanácsadás, gyógytestnevelés, gyógytorna, szakértői és rehabilitációs bizottságok működtetése az eltérő képességű gyerekek diagnosztizálására, krízistanácsadás. A pedagógiai intézet és a pedagógiai szakszolgálat egy intézmény keretében is működhet kétféle profillal. Többcélú intézmény A közoktatási rendszer intézményei alapesetben önállóak és egyprofilúak, a gyermekek, tanulók létszáma átlátható az intézmény vezetősége és pedagógusai számára. A kölcsönös megelégedésre működő többcélú intézmények létszámuktól függetlenül továbbra is folytatják tevékenységüket. További nagy intézmények létrehozása, szervezése lehetséges, de nem cél. 3. Tartalmi szabályozás Nemzeti alaptanterv (NAT) Funkciója minden magyar iskolába járó gyermek és fiatal számára az egységes nemzeti alapműveltség legfontosabb elemeinek neveléstudományi megalapozása és rendeleti úton történő biztosítása. A kerettantervek készítőinek szóló szakmai-irányítási dokumentum. A NAT ismét kiegészül a mindenki számára kötelező minimális tananyaggal. A tantervek újrafogalmazásakor egyensúlyt kell teremteni az értékhordozó hagyományos és a mai kor által megkövetelt új tartalmak között, s azt öt-tízévenkénti korrekcióval fenn kell tartani. Kerettantervek A NAT alapján készülő, kötelező érvénnyel bíró, többfunkciójú szakmai-irányítási dokumentumok. Az általános iskolára két-háromféle, a gimnáziumra ugyanennyi, a szakközép- és szakiskolára négy-ötféle kerettanterv készítése indokolt. A kerettantervek kijelölik a tankönyvek meghatározó tartalmát. Legalább10%-nyi időkeretben szabadságot biztosítanak az iskolának a tananyag kiválasztásában. Az iskolák egyedi engedéllyel eltérhetnek a kötelező kerettantervtől. A kerettanterveket a szakmai köztestület javaslatára az oktatási miniszter adja ki. Helyi tantervek A helyi tantervek alapesetben csak a mintegy 10%-os szabad keretről rendelkeznek. Azok az iskolák, amelyek önálló kísérletbe kezdenek vagy egyik kerettantervet sem tudják elfogadni, helyi tantervet alkothatnak, és szakmai akkreditáció (egyedi engedély) esetén jogosultak a szerint tanítani. Érettségi vizsga Az érettségi egységes állami záróvizsga, amely alapfeltétele a legtöbb munkakör betöltésének. Felsőfokú tanulmányok megkezdéséhez emelt szintű érettségi szükséges. Az emelt szint minden tantárgyból magában foglalja az alapszintet: a felkészülés és maga a vizsga nem válik időben és térben ketté. A vizsga objektivitását és összemérhetőségét megőrizzük. Megszűnik az előre hozott, megmarad a javító-, pótló- és a szintemelő vizsga. Az érettségi követelmények a közismereti és szakképzési tárgyak szabályozott konvertálhatóságával biztosítják a közoktatási és a szakképzési rendszer rugalmas átjárhatóságát. Az érettségi tárgyak összetétele és száma szakmai vita eredményeképpen változhat. A választható vizsgatárgyak száma jelentősen csökkenni fog. Egyszerűbbé válik a vizsga adminisztrációja. A változások két év türelmi idő után léphetnek érvénybe. Tankönyvek és taneszközök Megmarad, de egyszerűsödik a tankönyvjóváhagyás rendszere. Az engedély általában öt évre szólhat. Egy tantárgyhoz egy-egy évfolyamon alapesetben legfeljebb három tankönyvet lehet engedélyezni. Támogatás a szerzőnek jár, nem a kiadónak. A szakképzési tankönyvek zömének helyét fokozatosan a digitális tananyag veszi át. A nemzetiségi és a gyógypedagógiai tankönyvek ingyenessé válnak 2011-től. Minden jóváhagyott tankönyv ingyenes lesz. Mérési, értékelési és vizsgarendszer A gazdasági válság éveiben átmenetileg csökkenteni kell a nemzetközi méréseken való részvételünket. Az általános iskolai mérések rendszerét össze kell kapcsolni a középiskolai felvételikkel. Az iskolai helyi vizsgarendszerek fejlődését pályázatokkal kell ösztönözni. Az emelt szintű érettségi mellett az egyetemek szóbeli felvételi vizsgát is tarthatnak. - A közoktatási rendszer intézményeinek működése
Nevelés A teljes ember nevelése erkölcsre, tudásra, egészségre a közoktatás első számú feladata. Kiemelt figyelmet és támogatást élveznek a közelmúltban elhanyagolt nevelési feladatok: az erkölcsi, a közösségi, az egészségnevelés, valamint a hazaszeretetre nevelés. Az intézmény működési szabályai a rendnek, a fegyelemnek és a kötelességteljesítésnek kedveznek. Meg kell teremteni a normaszegő tanulók büntetésének lehetőségét: a közösségre bizonyítottan veszélyes fiatalokat kis létszámú osztályokban kell nevelni, képezni. Meg kell teremteni a fiatalkorú bűnelkövetők intézményes nevelésének kereteit. Tanítás-tanulás A tanítás célja a tanulás elősegítése, amelyhez a pedagógus saját szakmai döntése szerint választ az iskola pedagógiai programjához illeszkedő estközöket és módszereket. A házi feladat módszertani kérdés, azt törvény útján nem kell szabályozni. A tanítás-tanulás folyamatának szakszerű megtervezése, a tanmenetek írása és folyamatos felülvizsgálata a tanár alapvető szakmai kötelessége. Az értékelés, osztályozás kérdésében a neveléstudomány eredményeinek mérlegelésével intézményi szinten kell dönteni az osztályozás általános érvénye mellett. A nem szakrendszerű oktatás szakmailag hibás bevezetése és kiterjesztése helyett valamennyi tanítási órán hangsúlyos szerepet kell kapnia a képességek és készségek fejlesztésének, amire a külső szakmai ellenőrzés mellett az új, kötelező kerettantervek és jóváhagyott tankönyvek jelentik a biztosítékot. A digitális taneszközök használata kívánatos, arról a tanár szakmai mérlegelés alapján szabadon dönthet az iskola pedagógiai programjában foglaltak szerint. Döntéshozatal A közoktatás működési alapelve a demokrácia érvényesülése minden szinten, amit az előkészítésben zajló széles körű konzultáció, a testületi döntések prioritása és a megfelelő kontroll biztosít. Az érintettek véleményét mind az intézményekben, mind az oktatáspolitikai döntések esetében már az előkészítés folyamatában ki kell kérni, s azt mérlegelve kell az intézkedéseket meghozni. A közoktatási intézmények döntés-előkészítés folyamatába a nevelőtestület minden tagját be kell vonni. Országos szakmai ügyekben kitüntetetten a szakmai köztestületé, a Közoktatás-politikai Tanácsé, a felsőoktatásban a professzorok választott testületeié és a parlamenti pártoké a javaslattétel, majd a véleményezés joga. A döntéshozatali mechanizmusokat és szinteket törvénynek kell rögzítenie. Tehetséggondozás A tehetségek felkutatása és fejlesztése a közoktatás kiemelt feladata. Az iskolák minden tanévben regisztrálják az e körbe tartozó tanulóikat és egyéni fejlesztésükre tervet készítenek. Az eredményekről évente meghatározott rend szerint számot adnak. A tehetségfejlesztésben együttműködnek a Nemzeti Tehetségsegítő Tanáccsal. A tehetséggondozásban szükséges egyéni bánásmód pénzügyi kereteit a költségvetés biztosítja. A nyolc és hat évfolyamos gimnáziumok a kognitív tehetség fejlesztésének szolgálatába állított intézmények, működésüket ez a feladat határozza meg. Egyéb tehetséggondozó intézmények létrejöttét a kormányzat segíti. Felzárkóztatás A leszakadás megakadályozása a közoktatás kiemelt feladata. A hátrányos helyzetű térségek közoktatási intézményeinek eredményesebb működésére, a gyerekek leszakadásának megakadályozására szakmailag megalapozott és ellenőrzött programokat és forrásokat biztosítunk. Előnyt élvez e téren a hagyományőrzés, a művészeti és az egészségnevelés, valamint a szakképzés kiemelt támogatása. Az iskolák minden tanévben regisztrálják az e körbe tartozó tanulóikat és egyéni fejlesztésükre tervet készítenek. Az eredményekről évente meghatározott rend szerint számot adnak. Cél, hogy a legtöbb gyermek integráltan nevelhető-képezhető legyen, mire középiskolába kerül. Cél, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok legalább 90%-a megszerezze első szakmáját 18-20 éves korára, vagy tovább tudjon tanulni. A tehetséges cigány gyermekek értelmiségi pályákra irányítását külön ösztöndíj-programmal kell segíteni és annak hasznosulását évente ellenőrizni. 5. A közoktatási rendszer irányítása Miniszter Az ágazatot irányító és felügyelő miniszter egyetemleges felelősséggel tartozik a köz-, a szak- és a felsőoktatás, valamint a felnőttképzés törvényes, eredményes, a fenti alapelveknek és céloknak megfelelő működéséért. E felelősségéből adódó vezetési funkcióit, kötelezettségeit és jogait a minisztérium és más szervezetek útján, valamint egyénileg gyakorolja. Fenntartók Intézményfenntartó lehet az állam, az önkormányzatok, az egyházak, alapítványok, és más jogi vagy magánszemélyek. Feladataik, jogaik és kötelezettségeik elsősorban a szabályos működés biztosítására, a fejlődés előmozdítására, az igazgatók kinevezésére és az intézmények helyi vagy egyéb sajátosságainak megjelenítésére vonatkoznak. Oktatási Hivatal Feladatai: a törvényességi (hatósági) ellenőrzés, az akkreditációs (engedélyeztetési) eljárások szervezése, a külső szakmai ellenőrzés és a vizsgarendszer működtetése. A külső szakmai ellenőrzést a szakértői hálózaton és az országos mérési-értékelési mechanizmusokon keresztül végzi. Országos szakmai intézetek Feladatuk az oktatási rendszer szakmai munkájának tudományos megalapozása, segítése. Szakmai testületek és szervezetek Az eredményesen működő szakmai szervezetek mellett a Pedagóguskamara kitüntetett feladatává kell tenni a szakmai érdekképviseletet a döntés-előkészítésben és döntéshozatalban. 6. A közoktatási rendszer finanszírozása A finanszírozás alapja a tanulói létszám, a csoportszám és a feladatok együttesen. A pedagógusbéreket a központi költségvetés biztosítja közvetlenül, szektorsemlegesen. Az önkormányzati intézmények működési és fejlesztési költségein az állami költségvetés és a fenntartó arányosan osztozik. Az egyházi oktatási intézmények működési és fejlesztési költségeit a központi költségvetés fedezi az állami, önkormányzati intézményekkel azonos mértékben Az alapítványi és egyéb iskolák működési és fejlesztési költségeiről a térítési díjak, önkormányzati támogatások és pályázati források mellett a fenntartók gondoskodnak. A nem kötelező feladatok ellátásának fedezetére pályázatok nyújtanak részben vagy egészben anyagi támogatást. Felül kell vizsgálni és a prioritások szolgálatába kell állítani az EU-forrásokat. 7. Az összmagyarság szolgálata és nemzetközi kapcsolatok Az állam a központi költségvetésen keresztül ösztöndíjakkal, továbbképzésekkel, kollégiumi férőhelyek biztosításával és pályázati rendszerrel segíti az összmagyarság nyelvi és nemzeti identitásának őrzését és erősödését az országhatáron kívüli területeken is. Minden tanulónak legalább egy alkalommal támogatott tanulmányi kirándulás keretében el kell jutnia határon túli magyarlakta területekre. A nemzetközi kapcsolatokat ösztöndíjakkal és pályázatokkal, a testvérintézmény-rendszer támogatásával, itthon szervezendő nemzetközi rendezvények ösztönzésével és a nemzetközi szervezetek munkájában való intenzívebb részvétellel erősítjük. Kiemelt szerepet kapnak a szomszédos országokkal ápolt szakmai kapcsolatok. II. Felsőoktatás Az egyetemek feladata az új értelmiségi nemzedék oktatása, képzése, továbbá a tudományos kutatás. Az oktatók munkaterhelése és díjazása e szempontok szerint történik. A főiskolák alapfeladata a gyakorlatorientált három- vagy négyéves alapképzés. Az ún. bolognai rendszer felülvizsgálatát az első végzett évfolyam tapasztalatai alapján 2011-ben meg kell kezdeni. A felülvizsgálat hangsúlyos területe a tanárképzés és a szakoktatóképzés. Az esetleges átalakítás célja, hogy az az alapelveket és a prioritásainkat szolgálja. Rövid távon az adott korosztály több mint fele államilag finanszírozott helyen végezzen felsőfokú tanulmányokat, s nagyobb hányaduk szerezzen mesterfokú diplomát. A bekerülés az emelt szintű érettségi mellett – szakoktól függően – a szóbeli felvételi vizsga eredményétől függ. A munka világából jelentkezők eltérő felvételi szabályok alapján is bekerülhetnek a felsőoktatásba. Az állami finanszírozás jelenlegi – fejkvótára alapított – szabályozása felülvizsgálatra szorul, amelynek alapját több más elem mellett az adott képzés költségei, az adott szakma munkaerő-igénye és a felsőoktatási intézmény kutató-fejlesztő tevékenysége képezik. A költségvetésen kívül és az EU-források mellett érdekeltté kell tenni a gazdasági szférát a felsőoktatás finanszírozásában. Meg kell szüntetni a PPP programokat azok hosszú távon előnytelen feltételei miatt. Az egyetemi, főiskolai vezetők vezetői megbízásának időtartama három év, a megbízás egy alkalommal (egy újabb ciklusra) meghosszabbítható. Az egyetemi autonómia a szenátus, illetve a kari, egyetemi tanácsok szuverenitásában, önálló szakmai döntéshozatalában testesül meg tantervi, tartalmi, személyi és költségvetési kérdésekben. A MAB működését egyszerűbbé kell tenni, felépítését racionalizálni. Felül kell vizsgálni az intézményi integrációt, és lehetővé kell tenni az esetleges módosításokat. III. Felnőttképzés Célja a társadalom haladásának, mobilitásának, az egyéni életutak segítésének, a fejlődő gazdaság igényei kielégítésének biztosítása az egész életen át tartó tanulás útján. A felnőttképzés a közoktatás alapelveit, céljait és prioritásait követi. Irányítása és koordinálása az oktatásért felelős miniszter feladata. Az iskolarendszerű felnőttképzésben az első szakma megszerzése ingyenes. Az át- és továbbképzések forráshelyei szükség szerint megoszlanak a képző helyek, a munkáltatók, a munkavállalók és a költségvetés között. Zárszó Az oktatási rendszer gyors átalakulásához és ezen elveknek megfelelő működéséhez nem csak törvénymódosításokra, hanem új, keretjellegű törvényekre is szükség van. Budapest, 2009. október A KDNP Oktatási munkacsoportja tartalom Bevezetés Alapelvek Az oktatási rendszer A közoktatási intézmény A szakképzés A felsőoktatás A pedagógus, oktató Célok Prioritások Vállalás Az oktatási rendszer területei I. Közoktatás 1. Az iskolarendszer szereplői 2. Iskolaszerkezet Óvoda és bölcsőde Általános iskola Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Kollégium Alapfokú művészetoktatási intézmény Pedagógiai szakmai szolgáltató Pedagógiai szakszolgálat Többcélú intézmény 3. Tartalmi szabályozás Nemzeti alaptanterv Kerettantervek Helyi tantervek Érettségi vizsga Tankönyvek és taneszközök Mérési, értékelési és vizsgarendszer 4. A közoktatási rendszer intézményeinek működése Nevelés Tanítás-tanulás Döntéshozatal Tehetséggondozás Felzárkóztatás 5. A közoktatási rendszer működése és irányítása Miniszter Fenntartók Oktatási Hivatal Országos szakmai intézetek Szakmai testületek és szervezetek 6. A közoktatási rendszer finanszírozása 7. Az összmagyarság szolgálata és nemzetközi kapcsolatok II. Felsőoktatás III. Felnőttképzés Zárszó |
